Takarékosság és szellőzés
Szellőztetés.
2008-ban a németországi Fraunhof-i Épületfizikai Kutatóintézet tanulmányt készített, egy hővisszanyerős szellőztető rendszer és egy páraszabályozott szellőzési rendszer összehasonlításával kapcsolatban. A tanulmány a filtrációs hősszükséglet és a rendszerek üzemeltetési költségei szerint osztályozta azokat.
A továbbiakban a németországi tanulmányra alapozva, egyszerű számításokkal vizsgálom a két rendszer közötti különbségeket magyarországi viszonylatban.
A hővisszanyerős szellőzésben résztvevő hőcserélő a kivitelétől függően, 50-95% hatásfokra képes. Az alacsonyabb tartomány a keresztáramú, a középtartomány a síklemezes ellenáramú, a legmagasabb érték pedig a rácscsatornás ellenáramú berendezésekre vonatkozik.
Összehasonlításképpen az egyszerűség kedvéért egy 90 m2-es családi házat vizsgálunk (társasházi lakásban nem jellemző a hővisszanyerős szellőzési rendszer kialakítása), melyben megtaláljuk a szokásos helyiségeket: fürdő, WC, konyha, nappali, szülői háló, gyerekszoba.
Tudnunk kell, hogy a központi ventilátoros páraszabályozott rendszernél egy fordulatszám-szabályozott, alacsony energiaszükségletű központi ventilátor üzemel, a légbevezetés pedig az ablakokon elhelyezett vagy fali páraszabályozott légbevezető elemeken keresztül történik. A hővisszanyerős rendszernél egy központi szellőző gép két ventilátora biztosítja a légutánpótlást, illetve a szennyezett levegő elvezetését. Ennél a rendszernél a központi gép tartalmazza a hőcserélőt is. Ennek megfelelően az alárendelt helyiségekbe az elszívó elemeket helyezzük el, a tartózkódási terekbe pedig légbevezető elemek, illetve a befúvás került tervezésre.
A páraszabályozott rendszernél az elszívott légmennyiségek az adott páratermelésnek megfelelően folyamatosan változnak, összegük a páratartalomnak megfelelően, egy fent említett méretű épület esetében 108 m3/h-ra adódott.
A lakásban lévő helyiségek átlaghőmérséklete 20 °C. A téli külső átlaghőmérsékletet 4 °C-ra vettük fel (l. 2008.10. hó – 2009. 3. hó).
A szellőzési hőveszteség a páraszabályozott rendszernél, ahhoz, hogy biztosíthassuk a 0,3-0,4-szeres légcserét a lakásban, közel 5000 Ft/hóra jött ki (2,50 Ft + áfa/1 MJ árat figyelembe véve). A ventilátor villamos áramfelvétele a fordulatszám változtatásból adódóan folyamatosan változik, mely érték a kiszámolt átlagos 108 m3/h légszállításnál 25 Wh-ára adódik. Ez havonta a mai magyarországi energiaárakat tekintve 810 Ft/hó költséget jelent.
Tehát az üzemeltetési költség összesen a páraszabályozott rendszernél 5810 Ft/hó-ra jön ki, amely egy átlagos fűtési idényben 34 860 Ft-ot jelent (6 hónapra vetítve).
Ugyanezek az adatok a hővisszanyerős rendszernél, figyelembe véve egy korszerű ellenáramú hőcserélőt (hatásfok 90%) a rendszerben, adódik, hogy csak 500 Ft./hó a szellőzési hőveszteség. Az elektromos áramfelvételt pedig egy alacsony áramfogyasztású hővisszanyerőre vonatkozó értékkel vettük figyelembe, amely 2×0,055 kW 250 m3/h-nál, melyet arányosítva a megadott léghozamra, adódik 47 Wh elektromos áramfelvétel, ami körülbelül 1520 Ft/hó költséget jelent.
Tehát a hővisszanyerős rendszernél az üzemeltetési költség átlagosan 2020 Ft/hó, azaz az átlagos fűtési idényben 12 120 Ft (6 hónapra vetítve).
A számítás egyszerűségéért mindkét rendszer esetében folyamatos üzemmel számoltunk.
Tehát a páraszabályozott rendszer üzemeltetése egy fűtési idényben ~34 820 Ft-ba kerül, míg a hővisszanyerős rendszer ~12 120 Ft költséget jelent. A számításba nem vettük bele a hővisszanyerős rendszer folyamatos karbantartási igényeit, így például a rendszeres szűrőcseréket. Hozzátesszük, hogy a hővisszanyerős rendszerben állandó térfogatáramokkal lehet kalkulálni, mivel ezekben az ágakban a változó igényeket csak kézi beavatkozással lehet lekövetni, emellett fontos az ágankénti beszabályozás. További probléma, hogy nem megfelelő zajcsillapítás esetén a hővisszanyerős rendszernél a hálószobai és szobai levegő-befúvásoknál gond lehet.
Vizsgáljuk meg végül, hogy a két rendszernél azonos működési tartományban (hasonló légcsere) milyen megtérüléssel számolhatunk egymáshoz viszonyítva.
A két rendszer bekerülési költségeit tekintve nagyjából háromszoros szorzót láthatunk. A páraszabályozott rendszer esetén az anyagköltség kivitelezéssel együtt, egy fenti méretű lakóépület esetében kb. félmillió forintos nagyságrendű, míg a hővisszanyerős rendszernél kb. másfélmillió Ft-tal kalkulálhatunk. Természetesen a rendszerek bekerülési költségei az épületek egyediségéből adódóan ennél lehetnek alacsonyabbak és magasabbak is.
Ennek alapján látható, hogy a két szellőzési rendszer között mintegy egymillió Ft a különbség. Ezt ha elosztjuk a kiszámolt üzemeltetési költségek különbségével (22 700 Ft.), a megtérülési idő 44 év. Több mint negyven év megtérülés a két rendszer között? Elgondolkodtató.
A Kutatóintézet által készített tanulmányban a németországi viszonyok, illetve energiaárak mellett hasonló eredményre jutottak.
Megállapítható, hogy a hővisszanyerős rendszer magas beruházási ára a páraszabályozott szellőző rendszerhez viszonyítva egy szinte soha meg nem térülő pluszköltség.
Most már csak egy dolgunk marad, hogy racionális, ár-értékarányos döntést hozzunk a két szellőző rendszer között ahhoz, hogy mi is jól érezzük magunkat a lakásunkban.
Olvassa el a cikk további oldalait is: 1 2
Címkék: Energiatakarékosság, HKL, szellőztetés