Takarékosság és szellőzés
Szellőztetés és energiatakarékosság?!
Hatékony lakásszellőzés az energiatudatosság jegyében
Az energiatakarékosság az épületgépészetben ma már alapkövetelmény. Az elektromos áram és a gáz árának a korábbi évekhez viszonyított jelentős növekedése világossá tette, hogy a felhasználni kívánt fosszilis energia mennyiségének csökkentésére, illetve megújuló energiák felhasználására kell törekedni. Így van ez az épületgépészeti gyakorlatban a szellőztetéssel is, de azért nem mindenáron.
Az építőipari fejlődés az utóbbi évtizedben hazánkat is elérte, így egyre több jó minőségű alapanyag, termék felhasználásával építhetjük fel házainkat, vagy varázsolhatunk a meglévőkből korszerűbbet. A manapság alkalmazott nyílászárók hőátbocsátási képessége pedig a régen alkalmazott falszerkezetek „u” értéke közelében mozog. Ha mindez jó kivitelezői képességgel is párosul, akkor nemcsak esztétikai, hanem műszaki szempontból is minőségi épület létesül vagy alakul újjá.
Amikor a korszerű anyagokból épített építmény a hatályos jogszabályoknak megfelelően elkészül, általában szellőzéstechnikailag egy „zárt doboz” készül el. Gondolhatnánk, hogy a „nyugaton” már bizonyított épülettechnológiákkal párhuzamosan átvettünk minden jónak mondott gépészeti gyakorlatot is. Sajnos ez nem így van. Mint ahogy már megszokhattuk, az épületek nagy részénél csak a kötelező minimumot építik be, mivel a szellőztetési gyakorlatban is ragaszkodunk a szabványokhoz. Mivel a lakások szellőztetésénél még mindig csekély számú szabvány, előírás hatályos Magyarországon, sok esetben az alkalmazott szellőzés nem elégíti ki a majdani lakók, sőt az épület állagmegóvási igényeit, ezért a nem megfelelően kialakított szellőzés később komoly problémák forrása lehet.
A hazánkban elterjedt ablaknyitásos szellőzés egyértelműen se nem gazdaságos, se nem komfortos. Még mindig ragaszkodunk a fürdő- és mellékhelyiségben elhelyezett zörgő kisventilátorhoz, már amennyiben az a helyiség ablakkal nem rendelkezik, mert ha igen, akkor többnyire még az is kimarad az épület terveiből.
A komfortérzethez legközelebb a hőérzet áll, melynek két legfontosabb pillére a levegő hőmérséklete és páratartalma. Tehát a benn tartózkodó személy komfortérzetét e két tényezővel lehet a legjobban befolyásolni. A levegő hőmérsékletének és páratartalmának helyiségeken belüli szabályozásához megfelelően megválasztott és méretezett szellőzési rendszert kell alkalmazni. Tehát egy lakótérben, legyen az akár társasházi lakás vagy családi ház, mindenképpen szellőztetni kell, de nem mindegy, hogy hogyan.
Egy korszerű szellőzési rendszerrel szemben támasztott legfontosabb kritérium az energiatakarékosság és a beruházás megtérülése. Természetesen szorosan követi ezeket a komfort, a megfelelő levegőmennyiség biztosítása, valamint a csendes üzemmód. Fontos szempont továbbá, a kis karbantartási igény, illetve az alacsony üzemeltetési költség, valamint az igény szerint változó légmennyiség biztosítása.
Lássuk be, hogy itt eleve kizárhatjuk az ablaknyitásos szellőztetést és az egyedi, kapcsolóra kötött ventilátoros megoldást, mivel több kritériumnak sem tesznek eleget. Mellékesen jegyzem meg, hogy a hatályos szabályok szerint ennek a kettőnek az alkalmazásával akár már teljesítettük is az előírásokat. De jelen esetben nincs összhang az igény, komfortosság, állagmegóvás, egészséges életkörnyezet és a szabályok szerint történt szellőztetés között.
Aki például csak a szabványok előírásait tartja szem előtt, az ablaknyitásos szellőzéssel sokat fizethet fűtésre, vagy szellőzési elégtelenségből következő páralecsapódással, penészesedéssel kell számolnia. Mit tegyen az ezek után, aki nem elégszik meg a szabvány által biztosított feltételekkel? Természetesen más szellőzési módszert kell választania.
A fenti feltételeknek két különböző, méretezhető megoldás képes talán megfelelni, ezek a központi ventilátoros gépi, páraszabályozott szellőzés és a hővisszanyerős központi szellőztetési rendszer.
Olvassa el a cikk további oldalait is: 1 2
Címkék: Energiatakarékosság, HKL, szellőztetés